Tokaji borvidék – Tündérek és aranyszőlő
Tokajból két bor is szerepel a csomagban (Pajzos Tokaji 5 puttonyos Aszú 2018, Sauska Tokaj Furmint
Birsalmás 2020 ) és nem véletlenül. Egyrészt, mert a török hódoltsággal ez vált legfontosabb borvidékünkké és a mai napig az maradt, másrészt innen ma már az aszú mellett mindenképpen kell a száraz furmintról is beszélni és azt is kóstolni.
Tokaji borvidék Tündér legendái
Tokajhoz számtalan tündér legenda kötődik. A helyiek sokáig meg voltak győződve róla, hogy a hegyek között tündérek élnek. A legismertebb történet szerint a hegy egykor aktív vulkánként működött, és egy szerelmes tündérpár tragédiája során a fiú a kráterbe zuhant. A tündérlány könnyei beborították a hegyoldalt, és ezek a könnyek szívódtak fel a szőlőtőkékbe, amitől a szőlő különösen édes lett.
Az aranyszőlő legendája
Egy másik elterjedt legenda szerint a tokaji szőlő aranyszemcséket tartalmazott, attól volt olyan értékes és különleges. A 17–18. századi források, például Galeotto Marzio és Antonio Bonfini is említést tesznek arról, hogy a szőlőszemekben aranyszínű részecskék találhatók, és néha aranygyűrűket is készítettek belőlük. A legenda szerint ezek az aranyszemcsék a tündérek varázserejének köszönhetőek.
Egri borvidék - Eger és a bikavér legendája
A legfontosabb legenda erről a borvidékről természetesen a bikavér nevéhez kötődik. 1552-ben, amikor Dobó István vezetésével az egri vár védői visszaverték a túlerőben lévő török sereget, a katonák erőt merítettek az egri vörösborból. Mintegy védőital gyanánt.
A legenda szerint a törökök azt hitték, hogy a magyarok bika vérével erősítik magukat, mert a bor sötét és testes volt, és a katonák arcán vörösre festette a szakállat, bajuszt. Ez megrémítette az ellenséget, akik fejvesztve menekültek. Ugyan a "Bikavér" elnevezés csak a 19. században jelent meg hivatalosan, a történet alapja népszerű népi legenda lett.
Villányi borvidék – Az ördög szántotta hegy
A Szársomlyó hegyhez kapcsolódó „Ördögszántotta hegy" legendája a Villányi borvidék egyik
legismertebb és legszínesebb mondája. A történet szerint az ördög egy éjszaka alatt próbálta felszántani a hegyet, hogy elnyerje egy gyönyörű leány kezét. Azonban, a lány anyja, egy cseles öregasszony kukorékolással megtévesztette az ördögöt, aki azt hitte, hogy megvirradt, így dühében elhajította az ekéjét, és eltűnt a föld gyomrában. A hegy déli lejtőjén ma is látható barázdák a legenda szerint az ördög szántásának nyomai.
Szekszárdi borvidék - A Bartina és Mohács
A Bartina-hegy, más néven Kálvária-hegy, elnevezésének eredetéről van egy tudományos és egy népi történet. Számunkra a népi érdekesebb. E szeriint I. Béla királyhoz köthető, akinek a „bort inna" szófordulatából alakult ki a „Bartina" elnevezés.
Egy másik legenda szerint, amire történeti források is utalnak, hogy II. Lajos király a vesztes Mohácsi csata előtt, ami halálát is okozta, hosszasan vendégeskedett a szekszárdi szerzeteseknél és örömmel fogyasztotta a szekszárdi borokat.
Neszmélyi borvidék – Mátyás király és a vízi szellem
Neszmélyt talán kevesen tartják legendás borvidéknek pedig történelmi súlya meglehetősen nagy. Ugyan a rendszerváltás után küzdött problémákkal, de mára újra kezdi régi fényét visszanyerni.
Mátyás király
Úgy tartották, hogy ez volt a királyi borvidék valaha, amit Mátyás király különösen kedvelt. Erről feljegyzések is tanúskodnak. Egyes források szerint a király kedvenc bora a „neszmélyi fehér" volt, amelyet hűtve szolgáltak fel a palotában – jégvermekből származó jéggel. A legenda szerint még Mátyás udvari borásza is Neszmély környékéről származott.
A vízi szellem
Egy monda szerint pedig a Duna partján élő „vízi szellem" vagy „fejedelem" (néhol vízikirályként emlegetik ) csak akkor nyugodott meg, ha a halászok és földművesek minden évben áldozatként egy korsó bort öntöttek a folyóba az első szüret után.
Ez a néphagyomány a bő terméshez való borkínálat ősi szokásának maradványa lehetett. Egyes falvakban még a 19. században is megőrződött ez a szimbolikus gesztus.
Kupa-Kovács
