Somlói borok - Somlói Borvidék
A somlói bor, " A bölcsek bora", "Nászéjszakák bora", a "somlai a magányosok itala"....a Somlói Borvidék több arcát is mutatja különleges boraival. Ez a legkisebb borvidékünk, de már a Rómaiak is szőlőt termesztettek és bort készítettek a somlói borvidéken. Királyi birtokok voltak később Nagy-Somló vonzáskörzetében, és egyháziak is, melyeken aszúbort is termesztettek. A várat és a körülötte lévő szőlőterületeket már 1093-ban kelt okirat említi. Egyre értékesebbé váltak a vulkánikus hegy környéki szőlőbirtokok, és az innen származó szőlő, olyannyira, hogy 1511-ben bevezették, hogy csak közvetlen családtagnak lehetett eladni az itt termett szőlőt.
A borkészítés szabályozása fejlett volt a hegyközségben, és folyamatosan változott a borvidék védelme érdekében. A somlói bort orvosságnak is tartották, illetve a nászéjszakák borának hívták, mert segítette a hiedelem szerint a fiúgyermek fogantatását. Később itt is a filoxéra járvány állította meg a fejlődést, utána inkább a bőtermő fajtákat telepítették újra, ami a somlói bor hírét rontotta. 1987-ben megszületett egy új hegytörvény, mely segített az újjáépítésben.
Somlói borvidék területe: 690 hektár
Időjárás: A borvidék nagyon szeles, a jellemző szélirány az északnyugati. Ennek következtében mérsékelten meleg, de napfényben gazdag vidék. Érdekessége, hogy elkerüli a jégeső a legtöbb esetben, így jégkárral nem kell számolni.
Földrajzi jellemzői: Nagy-Somlói borvidék talaja vulkanikus eredetű.
Jellemző szőlőfajták: Juhfark, Hárslevelű, Furmint, Olaszrizling, Tramini
Borászat:
